Klaus Matefi
Bibliai vallások és az asztrológia



A bibliai vallások misztériumai kozmikus misztériumok. Ez tényt, ennek ellenére előszeretettel tagadták régóta az érdekelt vallások vezetői, illetve képviselői, viszont mintha ezen a téren is szerencsére változás lenne megfigyelhető manapság.

Mindenki által elérhető weboldalak reklámozzák a zsidó misztika titkos tudományának, a kabbalahnak az asztrológiával logikusan fennálló kapcsolatát [1].

De maga a Babiloni Talmud is utal arra, hogy a rabbik foglalkoztak az ősi asztrológiával [2].

Egy sajnos már nem elérhető weboldala az University of Washington weblapjának közzétette korábban a zsidó asztrológiával kapcsolatos könyvek listáját [3].

A Béth Alpha zsinagógában [4], a Tibériász zsinagógában [5], és a Sepphoris (Cippori, Zippori, Tzippori) zsinagógában [6] található mozaikpadló az asztrológia Zodiákusát ábrázolja, ami nem azonos a csillagképekkel.

Béth Alpha zsinagóga:

Tibériász zsinagóga:

Cippori zsinagóga:


Jézus élete egyértelműen kozmikus misztérium volt. Ezt igazolja Máté evangéliuma (2,1-2) is, ami szerint a "napkeleti bölcsek" a messiási "betlehemi csillag" segítségével találtak rá a Kisjézusra, ami számára a "bűntelenségét" is biztosította születési lelki adottság gyanánt.

A Heródes király parancsára véghezvitt gyermekgyilkosságok indítéka is kizárólagosan csak égi okokkal magyarázható, amire a Magyar Katolikus Lexikon is helyesen utal: "A 2 éves kor meghatározásában nyilvánvalóan a betlehemi csillag feltűnésének ideje segített" [7].

Jézus keresztre feszítése egy kozmikus keresztnek a peszách ünnep előkészületi napján (3785 Nisan 14/15. - i.sz. 25.04.01.) történt realizálódása jegyében folyt le, aminek egy T-kereszt része a Shem ha-Mephorashnak ("Isten 72 szellemének") volt az egyik kozmikus forrása. Pál erre utalt jelképesen a zsidókhoz írt levelében (9,11; 9,15; 9,22-23).
Jézus keresztre feszítését II. János Pál és XVI. Benedek pápa is érthető módon kozmikus eseménynek könyvelték el [8].

Néhány korábbi pápának az asztrológiával való kapcsolata ismert tény. Kíváló asztrológusok álltak szolgálatukra, akik többnyire maguk is magasrangú papok voltak, ami bizonyítja azt, hogy az egyház számára nem volt idegen az asztrológia:

- II. Szilveszter pápa (pápa: 999-1003), akit korábban Gerbert von Aurillac-nak hívtak, asztrológusként lett Reims város érseke, majd pápává választották.

- III. Kelemen pápa (pápa: 1187-91) készíttetett magának asztrológiai előrejelzéseket.

- IV. Kelemen pápa (pápa: 1265-68.) támogatta az asztológus és filozófus Roger Bacont (Doctor Mirabilis; 1214-94).

- XXII. János pápa (pápa: 1316-34) híve volt az asztrológiának.

- Pierre D' Ailly (1350-1420) cambrayi bíboros maga is asztrológus volt.

- Ilkusz Márton (1433-93) Pietro Barbo bíboros (később II. Pál pápa: 1461-71) udvari asztrológusa volt.

- IV. Szixtus pápa (pápa: 1471-84) Regensburg püspöknek nevezi ki az asztrológus Regiomontanust (1436-76).

- Lucas Gauricust (1476–1588) kiemelkedő asztrológusi tevékenysége miatt nevezte ki püspökké III. Pál pápa (pápa: 1534-49).
Lucas Gauricus nemcsak III. Pál pápa asztrológusa volt, hanem korábban VII. Kelemen pápa (pápa: 1523-34) számára is készített horoszkópokat.

- VIII. Ince pápa (pápa: 1484-92) asztológusok tanácsára jelöltette ki megkoronázásához a megfelelő időpontot.

- V. Sándor pápa (pápa: 1509-10) az asztrológus bíborosaival készíttetett magának prognózisokat.

- X. Leó pápa (pápa: 1513-21) asztrológiai tanszéket alapított a pápai egyetemen, Rómában i.sz. 1520-ban. Az asztrológusa Augustinus Niphus (1473-1538) volt.

- VII. Kelemen pápa (pápa: 1523-34) támogatta az asztológiát.

- IV. Piusz pápa (pápa: 1559-65) hallgatott az asztrológusok tanácsára.

- Jean Baptiste Morin (i.sz. 1583-1656) Richelieu bíboros (bíboros: 1622-42) asztrológusa volt.

- V. Szixtus (pápa: 1584-90) a Constitutió coeli et terrae nevezetű bullájában (1586) azt állította, hogy a szabad akarat nem zárja ki az asztrológiát.

Természetesen voltak olyan pápák is, akik ellenezték az asztrológát. A teológia magyarázataira minden időben veszélyt jelentett az asztrológiában jártas feltárási igyekezet...

Az avignoni pápák életéről szóló mű VI. Kelemen pápa életét taglaló részében a XIV. századi nagy pestisjárványt "a csillagok állásából, vagy isteni bosszúból" eredőnek tulajdonította [9].

Az osztrák Pater Dr. Gerhard Voss OSB (Benedek-rend, Niederaltaich) kísérletett tett Jézusnak a születési és halálozási dátumainak a meghatározására az asztrológia segítségével [10], ami az egyetlen lehetséges módszerként jöhet számításba:

Természetesen nemcsak az ókori zsinagógákban volt szokás a Zodiákus padlómozaikként való alkalmazása, de keresztény templomokban is. Erre példa a Dormitio-(Elszenderülés)-bazilika a Jeruzsálemben lévő Sion-hegyen [11] [12]:

Számos középkori katedrálisban alkalmazták díszítő elemként az állatöv jegyeit. Az olaszországi Padovában található Basilica Cattedrale e Battistero-ban látható a következő freskó, ami a teremtést lenne hivatott ábrázolni Giusto de´ Menabuoi elképzelése alapján: [13]

A németországi Eifel hegységben található a Laacher tó, ami egy vulkánikus eredetű kaldera-tó. Ennek a kialakulását ~i.e. 10.930-ra [14] saccolják. Az érdekesség kedvéért megjegyezném, hogy i.sz. 1999.08.11. és a korábbi dátum között ~95x136,125=12031,19 év időkülönbség van. Részletesebben erről a 136,125 évről a "betlehemi csillaggal" kapcsolatos tanulmányomban lehet olvasni.

A tó partján helyezkedik el a Benedek-rendi Maria Laach kolostor, amihez egy háromhajós bazilika tartozik. A bazilikában több helyen lehet találkozni a állatöv jegyeivel, sőt egy helyen magával a Zodiákussal is:


A Pantokrátor, körülötte az állatövi jegyek [15]

Számos Zodiákussal kapcsolatos képzőművészeti alkotást lehetne még bemutatni annak igazolására, hogy a keresztény templomokban ezek egyáltalán nem voltak idegen jelképek, de csak néhányra térek még ki:


St. Denis Paris [16]


The church of the Zoodokos Pigi 'The Life Giving Spring' or Panagia Niameri [17]


Abbaye De Saint-Maurice Basilique [18]

A "végidőkkel", azaz napjainkkal kapcsolatos fontos kozmikus esemény az 1999.08.11-én realizálódott napfogyatkozással hatásfokozott kozmikus kereszt volt, ami az Oroszlán, Skorpió, Vízöntő és Bika jegyekben helyezkedett el. Ezt a keresztet voltak hivatottak azok a keresztény jelképek is hirdetni, melyeken az oroszlán (Oroszlán, sas (Skorpió), ember (Vízöntő) és bika (Bika) található.


Katedrális - St. Gallen, Svájc (Saját fotó)


Rechberg, Németország (Saját fotó)


A weblapom első oldala (Saját fotó)


Pantokrátor [19]


Speyer, Németország (Saját fotó)

Erről részletesebben az Immánuel, az Ószövetség messiása tanulmányomban.



Források:


[1] - http://www.mazsike.hu/
Magyar Zsidó Kultúrális Egyesület
Kabbala-szeminárium Z'ev Ben Shimon Halevi-vel, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében, 2009. április 4-5. szombat-vasárnap a Merlin Színházban, Budapest V. ker., Gerlóczy u. 4.

Kabbala: a lét rejtett tudománya:
A hagyományos zsidó misztika a mai ember nyelvén szólal meg. A Kabbala bölcselete azt beszéli el, hogy mi végre születtünk, miért élünk, honnan jövünk és merre haladunk azt követően, hogy ebben a világban utunk véget ér. A Kabbala nemcsak elvont tanítás, tiszta elmélet, hanem rendkívül gyakorlatias életszemlélet.

Részletek a programból:
A Valóság négy szintje, avagy a Létezés a Kabbala szerint ▪ Élet-halál és reinkarnáció ▪ Belső gyakorlat ▪ Meditáció ▪ Asztrológia és kabbala ▪ A sors anatómiája ▪ A zarándok útja a Mennyei Jeruzsálembe

http://zsido.hu/
Kabbala tanfolyam indul
2007-09-09 19:05:19
A kabbala, ez az õsi, a Bibliára és a zsidó misztikumra épülõ tudomány újabban ismét, világszerte divatossá lett. Hívei közt neves tudósokat és mûvészeket találunk. A kabbala ugyanis modern, rohanó és meglehetõsen elidegenedett, elbizonytalanodott világunkban rendkívül fontos lehet.

A tanfolyam elõadói
Dr. Popper Péter pszichológus,
Raj Tamás fõrabbi,
Rajnai Éva asztrológus,
Tarnóc János mûvelõdéstörténész.

http://www.bzsh.hu/
Budapesti Zsidó Hitközség Hegedüs Gyula Utcai Templomkörzete S.Q.A.
Zsidó Fogalomtár
http://www.or-zse.hu/fogalom/ft-k.htm (már nem elérhető)
Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem
KÁBBÁLÁ (héber) A titkos tanok összefoglaló gyűjteménye, a Párdészben (l. o.) a Szod kifejezője. Alapkönyve a Széfer Jecirá (A teremtés könyve) és a Zohár (l. o.); egyik szóvivője az Ár i (Askenázi rabbi Lurja), aki kb. 400 évvel ezelőtt élt . A Báál-sem-tovi haszidizmusban feloldódott K. elemei a zsidó ember szellemi fejlődésére hatnak, de elvetik a gyakorlati K.-t. Korábban tilos volt 40 éven alul K.-val foglalkozni, de az Ár i ezt megengedte, és ma sokan tanulmányozzák a Zohárt.
A K.-nak semmi köze a mai divatos, sarlatánok által terjesztett ál-K-hoz, amely sok nemzsidót is vonz.


[2] - Der Babylonische Talmud (Lazarus Goldschmidt) Dritter Band
Jüdischer Verlag im Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main 1996
Sukka II,ix-III,i Fol.29a (S.338-339)
Die Rabbanen lehrten: Die Sonnenfinsternis ist eine böse Vorbedeutung für di ganze Welt.

Es wird gelehrt: R. Meir sagte: Verdunkeln die Himmelslichter, so ist dies eine schlechte Vorbedeutung für die Feinde Jisraéls, weil sie an Schläge gewöhnt sind

Die Rabbanen lehrten: Die Sonnenfinsternis ist eine schlechte Vorbedeutung für die Völker der Welt, die Mondfinsteris ist eine schlechte Vorbedeutung für die Feinde Jisraéls, denn die Jisraeliten rechnen nach dem Monde und die Völker der Welt nach der Sonne. Die Finsternis im Osten ist eine schlechte Vorbedeutung für die Bewohner des Ostens, die Finsternis im Westen ist eine schlechte Vorbedeutung für die Bewohner des Westens, die Finsternis im Zenit ist eine schlechte Vorbedeutung für die ganze Welt; eines Sackes, so fahren Pfeile des Hungers über die Welt, des einen oder des anderen so fahren Schwert und Pfeile des Hungers über die Welt. Tritt die Finsternis beim Untergange ein, so kommt die Heimsuchung langsam, wenn beim Hervortreten, so kommt sie schnell; manche sagen, es sei umgekehrt. Du hast keine Nation, die geschlagen wird, mit der nicht zugleich ihre Gottheit geschlagen wird, wie es heißt; an allen Göttern Micrajims werde ich Strafgericht üben. Zur Zeit aber, wo die Jisraeliten den Willen Gottes tun, haben sie vor all diesem nicht zu fürchten, wie es heißt; so spricht der Herr: An die Weise der Völker gewöhnt euch nicht, so braucht ihr nicht vor den Zechen des Himmels zu zittern, mögen vielmehr die Völker vor ihnen zittern; die Völker mögen zittern, Jisraél aber zittere nicht.
Die Rabbanan lehrten: Wegen viererlei tritt Sonnenfinsternis ein: wenn ein Gerichtsoberhaupt stirbt und nicht nach Gebühr betrauert wird, wenn ein verlobtes Mädchen in der Stadt (bei notzucht um Hülfe) schreit und niemand ihm hilft, wegen der Päerastie, und wenn das Blut zweier Brüder zusammen vergossen wird. Wegen viererlei tritt Finsternis der Himmelslichter ein: wegen der Pasquillenschreiber, wegen der Falschzeugen, wegen der Kleinviehzüchter im Jisraéllande und wegen derer, die gute Obstbäume niederhauen.

--Babiloni Talmud (Lazarus Goldschmidt) Harmadik kötet
Zsidó kiadó a Suhrkamp kiadóban Frankfurt am Main 1996
Sukka II,ix-III,i Fol.29a (338-339. oldal)
A rabbik tanították: A napfogyatkozás egy gonosz előjel az egész világ számára.

Tanítva lesz: R. Meir mondta: Elsötétülnek az égi fények (*Nap, Hold), úgy az egy rossz előjel Izrael ellenségeinek, mert ők a csapásokhoz vannak szokva

A rabbik tanították: A napfogyatkozás egy rossz előjel a világ népei számára, a holdfogyatkozás egy rossz előjel Izrael ellenségei számára, mivel az izraeliták a Hold után számolnak, a világ népei a Nap után. A fogyatkozás keleten egy rossz előjel a kelet lakóinak, a fogyatkozás nyugaton egy rossz előjel a nyugat lakóinak, a fogyatkozás a Zeniten (*"MC" - délben) egy rossz előjel az egész világ számára; "eines Sackes", úgy az éhezés nyilai járnak a világ felett, úgy az egyiknek vagy a másiknak az éhezés kardja és nyilai a világ felett. A fogyatkozás (*nap)nyugtakor áll be, úgy lassabban jön a sorscsapás, ha (*nap)keltekor, úgy gyorsabban jön; némelyek azt mondják, hogy ez fordítva van. Neked nincsen nemzeted, ami le lesz győzve, amivel nem egyszerre az Istenük le lesz győzve, ahogyan ezt jelenti; Micrajims=Egyiptomnak (*Egyiptom - Micrajim - מצרים.) összes istene felett ítéletet fogok gyakorolni. Abban az időben azonban, amikor az izraeliták Isten akaratát teljesítik, mindenekelőtt ezektől nem kell rettegniük, ahogyan ezt jeleni; így szól az Úr: Ne idomuljatok a népek bölcseihez, igy nincsen szükségetek az ég jeleitől reszketnetek, bárcsak inkább reszkessenek a népek tőlük, bárcsak a népek reszkessenek, Izrael azonban nem reszket.--

* saját megjegyzések


[3] - http://faculty.washington.edu/snoegel/astrology.htm
General Books

Admon, Bo'smat Sefer Mishpete Kokhavim: Astrologyah lefi ha-Yahadut (Hod ha Sharon: Astrolog, 1996)

Auth, Janos, Antik heber jovendolesek: heber axtrologia es a hosen jovendoles (Budapest: Statiqum, 1992)

Bakal, Meir, (ed.) Seder 12 ha-Mazalot (Jerusalem: Hotsa`at Bakal, 1994)

Berg, Philip S., Time Zones: Creating Order from Chaos (Richmond Hill, NY: Research Centre of Kabbalah, 1993)

Erlanger, Gad, Signs of the Times: the Zodiac in Jewish Tradition (New York, NY: Feldheim, 2001)

Glazerson, Matityahu, Above the Zodiac: Astrology in Jewish Thought (Northvale, NJ: J. Aaronson, 1997)

Glazerson, Matityahu, En Mazal le-Yisrael (Israel: M. Glazerson, 1980, 1985)

Halbronn, Jacques, Le Monde Juif et L'astrologie: Historie d'un vieux couple (Milano: Arche, 1985, c1979)

Ibn Ezra, Abraham ben Meir Le Livre des fondements astrologiues: (precede de) Le Commencement de la sapience des signes [introduction, traduction et notes de Jacques Halbronn] (Paris, Retz, 1977)

Jacob ben Mordecai, Shoshanat Ya`akov (1792)

Lahmi, G., L'astrologie hebraique (Paris: Lieu Commun, 1984)

Megilat Ta'anit: Baraita de-13 midot de-Rabi Yishma`ek. Baraita di-Shmu'el Yarhina'ah. `Inyan ha-Tekufot (Israel: 1980)

Muentner, Z., Shabbetai Donnolo (Jerusalem: 1949)

Peniel, Shelomoh ben Avraham Or `Enayim (Jerusalem: E. Fisher, 1983)

Peniel, Solomon, Or `Enayim (1806)

Sefer ha-Levanah: the Book of the Moon (London: 1912)

Sefer Shemirah: Tefilot segulot u-refu'ot (Jerusalem: Y. Hasid, 1980?)

Solomon ben Isaac, Shene Sefarim Niftahim: Isur ver-Heter le-Rashi (1973)

Von Stuckrad, K., Frommigkeit und Wissenschaft: Astrologie in Tanach, Qumran, und fruhrabbinischer Literature (Europaische Hochschulschriften, series 23 Theologie, vol. 572; Frankfurt: Lang, 1996)

Wachter, Ludwig, Judischer und Christlicher Glaube: vier Vortrage (Stuttgart: Calwar Verlag, 1975)

Articles in Periodicals and Chapters in Books

Altmann, A., "Astrology," Encyclopedia Judaica (Jeruslaem: Keter, 1973), vol. 3, pp. 788-795

Berg, S.F., "A Stranger Among Us," Kabbalah March-April (1997), 22-26

Blau, L., & Kohler, K., "Astrology," Jewish Encyclopedia (NY: Fink & Wagnells, 1901-1905), vol. 2, pp. 241-245

Gandz, S., "The Origin of Planetary Week or the Planetary Week in Hebrew Literature," PAAJR 18 (1948-9), 213-267 [=S. Gandz, Studies in Hebrew Astronomy and Mathematics (NY: 1970), pp. 169-210]

Glasner, Ruth, "The Question of Celestial Matter in Hebrew Encyclopedias," in Steven Harvey (ed.) The Medieval Hebrew Encyclopedias of Science and Philosophy: Proceedings of the Bar-Ilan University Conference (Dordrecht: Kluwer Academic Publishers, 2000), pp. 313-334

Greenfield, Jonas C., "The Names of the Zodiacal Signs in Aramaic and Hebrew," in Rika Gyselen (ed.), Au Carrefour des Religions: Melanges Afferts a Phillipe Gignoux (Res Orientales, vol 7; Bures-sur-Yvette: 1995), pp. 95-103

Hachlili, R., "The Zodiac in Ancient Jewish Art: Representation and Significance," BASOR 228 (1977), 61-77

Kafih, J., "The Order of the Stars and the Constellations and Events," in J. Kafih, Essays, vol 1. (Jerusalem: 1988)

Low, L., "Die Astrologie dei den Juden," in L. Low, Gesammelte Schriften von Leopold Low bd. 2 (Szegedin: 1890), pp. 115-131

Ness, Lester J., "The Zodiac in the Synagogue," Journal of Ancient Civilizations 12 (1997), 81-92

Pines. Shlomo, "To Behold the Stars and the Heavenly Bodies," Immanuel 20 (1986), pp. 33-37 [also in Shlomo Pines Studies in the History of Jewish Thought (ed. by Warren Zev Harvey and Moshe Idel (Jerusalem: Magnes Press, 1997))

Sarfatti, G.B., "An Introduction to 'Barayta de-Mazzalot'," Bar-Ilan Yearbook 3 (1965), 56-82 [Heb]

Sonne, I., "The Zodaic Theme in Ancient Synagogues and in Hebrew Printed Books," Studies in Bibliography and Booklore 1 (1953), 3-13

Strobel, August, "Weltenjahr, grosse Konjunktion und Messiasstern: ein themagescheichtlicher Uberlick," ANRW II/20:2 (1987), 998-1187

Zinzberg, David S., "The Zodaic: Astrology and Judaism," Emunah Winter (1997-Cool, 13-17

Ancient Books

Charlesworth, James, Astrology, Astronomy, and Magic (Evanston, IL: Religion and Ethics Institute, 1983)

Dobin, Joel C., The Astrological Secrets of the Hebrew Sages: to Rule Both Day and Night (New York, NY: Inner Traditions International, 1983)

Dobin, Joel C., To Rule Both Day and Night: Astrology in the Bible, Midrash, and Talmud (New York, NY: Inner Traditions International, 1977)

Stuckrad, Kocku van, Frommigkeit und Wissenschaft: Astrologie in Tanach, Qumran und Fruhrabbinischer Literatur (Frankfur am Main--New York: P. Lang, 1996)

Articles in Periodicals and Chapters in Books

Albani, "Der Zokaikos in 4Q318 und die Henoch-Astronomie," Theologische Fakultat Leipzig Forschungsstelle Judentum Mitteilungen und Beitrage 7 (1993), 7-8

Allegro, J., "An Astrological Cryptic Document from Qumran," JSS 9 (1964), pp. 291-294

Bischoff, E., "Astrologie in der Henoch Tradition," ZAW 109 (1997), 222-245

Charlesworth, James H., "Jewish Astrology in the Talmud, the Pseudepigrapha, the Dead Sea Scrolls, and Early Palestinian Synagogues," HTR 70 (1977), 183-200

Charlesworth, James H., "Jewish Interest in Astrology During the Hellenistic and Roman Period," ANRW 11.20.2 (1987), 926-950

Charlesworth, James H., "Rylands MS 44 and a New Addition to the Pseudepigrapha: The Treatise of Shem Discussed and Translated," BJRL 60 (1977-Cool, 376-403

Foerster, G., "The Zodiac in Ancient Synagogues and its Place in Jewish Thought and Literature," EI 19 (1985), 225-234 [Heb]

Foerster, G., "Representations of the Zodiac in Ancient Synagogues and their Iconographic Sources," EI 18 (1985), 380-391 [Heb]

Geller, Markham J., "New Documents from the Dead Sea: Babylonian Science in Aramaic," in Meir Lubetski, Claire Gottleib & Sharon Keller (eds.), Boundaries of the Ancient Near Eastern World: a Tribute to Cyrus H. Gordon (Sheffield, Sheffield Academic Press, 1998), pp. 224-229

Greenfield, Jonas, C., "Astrological and Related Omen Texts in Jewish Palestinian Aramaic," JNES 45:3 (1989), 201-214

Greenfield, J.C., & Sokoloff, M., "An Astrological Text from Qumran (4Q318) and Reflections on Some Zodiacal Names," RevQ 16 (1995), 507-525

Greenfield, J.C. and Sokoloff, Michael, "Astrological and Related Omen Texts in Jewish Palestinian Aramaic," JNES 48 (1989), pp. 201-214

Lehmen, G., "New Light on Astrology in Qumran and the Talmud," RevQ 32 (1975), pp. 599-602

Pingree, D., "Astronomical Consideration," RQ 16 (1995), 517-519

Powels-Niami, Sylvia, "The Samaritans and Astrology," in Alan D. Crown, and Lucy Davey (eds.) New Samaritan Studies of the Societe d'Etudes Samaritaines, Vol. III IV: Proceedings of the Congresses of Oxford 1990 and Paris 1992. Essay in Honour of G.D. Sixdeiner (Sydney: Mandlebaum, 1995), pp. 259-280)

Schmidt, F., "Astrologie juive ancienne: Essai d'interpretation de 4Qcryptique (4Q186)," in Orion International Symposium: Jerusalem 12-14 May 1996 [unpublished]

Von Stuckrad, Kocku, "Jewish and Christian Astrology in Late Antiquity-A New Approach," Numen 47 (2000), 1-40

Wachter, L., "Astrologie und Schick Salsglaube im Rabbinischen Judentum," Kairos 11 (1969), 181-200

Wise, Michael Owen, "Thunder in Gemini: an Aramaic Brontologion (4Q318) from Qumran," in M.O. Wise, Thunder in Gemini, and Other Essays on the History, Language, and Literature of Second Temple Palestine (Sheffield, JSOT Press, 1994), pp. 13-50

Wong, Chan-Kok, "Philo's use of 'Chaldaioi'," Studia Philonica Annual 4 (1992), 1-14

Middle Ages Books

Barkai, Ron, Magyah u-mitologyah bi-yeme ha-benayim (Jerusalem: Mekhon Van Lir bi Yerushalayim, 1987)

Dobin, Joel C., Kabbalistic Astrology: the Sacred Tradition of the Hebrew Sages (Rochester, NY: Inner Traditions, 1999)

Glazerson, Matityahu, Astrologiia i Kabbala (Moskva: Gesharim, 1988 House, 1976)

Levy, R., Astrological Works of Abraham ibn Ezra (Baltimore, Md., Paris, Johns Hopkins University Press; Les Presses Universitaires, 1927)

Scharf, Andrew, The Universe of Shabbetai Donnolo (New York, NY: Ktav. Publishing)

Schwatz, Dov, Astrologyah u-magyah ba-hagut ha-yehudit ha-benayim (Ramat Gan, Israel: Bar Ilan University Press, 1999) [Hebrew]

Steinschneider, M., Die Hebraischen Ubersetzungen der Mittelalters und die Juden als Dolmetscher (1893) [pp. 3-4, 525-527, 599-604, 666, 846-847, 856-859]

Suares, Carlo, The Qabala Trilogy (Boston, MA: Random House, 1985)

Twersky, Isadore and Harris, Jay M., (eds.) Rabbi Abraham ibn Ezra: Studies in the Writings of a Twelfth Century Jewish Polymath (Cambridge, MS: Harvard University, Center for Jewish Studies: Distributed by Harvard University Press, 1993)

Vital, Hayyim ben Joseph, Goral kodesh ha-shalem: ve-hem 256 she-elot u-meyusad al 12 mazalot (edited by Meir Backal) (Jerusalem: 1964/5)

Weinreb, Friedrich, Die Astrologie in der Judischen Mystik (Munchen: Thauror, 1982)

Articles in Periodicals and Chapters in Books

Barkai, R., "L'Astrologie Juive Medieval: Aspects Theoretiques et practiquen," Moyen Age 93 (1987), 323-348

Barkai, Ron, "Theoretical and Practical Aspects of Jewish Astrology in the Middle Ages," in R. Barkai, Science, Magic, and Mythology in the Middle Ages (Jerusalem: 1987), pp. 7-35 [Heb]

Dethier, Hubert, "Some Remarks on the Political Philosophy of Maimonides and Al Farabi with Regard to their Conception of Astral Determinism and in light of German Idealism," in Jesus Pelaez del Rosal (ed.), Sobre la vida y obra de Maimonides: I Congreso Internacional (Cordoba, 1985) (Cordoba: Ediciones El Almendro, 1991), pp. 95-115

Feudenthal, Gad, "Levi ben Gershom as a Scientist: Physics, Astrology, and Eschatology," in WCJS 10:C1 (1990), pp. 65-72

Feudenthal, Gad, "Maimonides Stance on Astrology in Context: Cosmology, Physics, Medicine, and Providence," in Fred Rosner & Samuel S. Kottek (eds.), Moses Maimonides (Northvale, NJ: J. Aaronson, 1993), pp. 77-90

Freudenthal, G., "Epistemologie, Astronomie et Astrologie chez Gersonide," REJ 145 (1986), 375-365

Freudenthal, Gad, "Providence, Astrology, and Celestial Influences on the Sublunar World in Shem-Tov ibn Falaquara's de'ot ha-Filosofim," in Steven Harvey (ed.), The Medieval Hebrew Encyclopedias of Science and Philosophy: Proceedings of the Bar-Ilan University Conference (Dordrecht: Kluwer Academic Publishers, 2000), pp. 335-370

Gaster, Moses, "The Wisdom of the Chaldeans: An Old Hebrew Astrological Text," in M. Gaster (ed.), Studies and Texts in Folklore, Magic, and Medieval Romance, Hebrew Apocrypha, and Samaritan Archeaology [3 Vols.] (London: 1928) [Reprint NY: Ktav, 1971], vol. 1, pp. 338-355; vol. 3, pp. 104-108

Goldstein, Bernard R., "Levi ben Gerson's Astrology in Historical Perspective," in Dahan, Gilbert (ed.), Gersonides en son Temps: Science et Philosophie Medievales (Louvain: Peeters, 1991), pp. 287-300

Gomez Aranda, Mariano, "Teorias Astronomicas y Astrlogicas en el 'Comentario de Abraham Ibn Ezra al Libro del Eclesiastes'," Sefarad 55:2 (1995), 257-272

Halbronn, Jacques, "Le Diptyque Astrologipue d'Abraham Ibn Ezra et les Cycles Planetaires du 'Liber Rationum'," REJ 155:1-2 (1996), 171-184

Idel, Moshe, "Saturn and Sabbatai Tzevi: A New Approach to Sabbateanism," in Peter Shafer, and Mark Cohen (eds.), Toward the Millenium: Messianic Expectations from the Bible to Waco (Leiden: E.J. Brill, 1998), pp. 173-202

Idel, M., "An Astral-magical Pneumatic Anthropoid," Incognito 2 (1991), 9-31

Jospe, Raphael, "The Torah and Astrology According to Abraham ibn Ezra," World Congress of Jewish Studies 11, C2 (1994), pp. 17-24

Keiner, Ronald, "The Status of Astrology in the Early Kabbalah from the Sefer Yesirah to the Zohar," in J. Dan (ed.), Jerusalem Studies in Jewish Thought VI: 3-4 (1987), 1-24

Langemann, Y. Tzvi, "Maimonides Repudiation of Astrology," Maimonidean Studies 2 (1992), 123-158

Langermann, Y. Tzvi, "Maimonides and Astronomy: Some Further Reflections," in Y. Tzvi Langermann (ed.) The Jews and Science in the Middles Ages (Aldershot: Ashgate, 1999), ch. 4.

Langermann, Y. Tzvi, "Maimonides Repudiation of Astrology," in Robert S. Cohen, & Hillel Levine (eds.), Maimonides and the Sciences (Dordrecht: Kluwer Academic Press, 2000), pp. 131-157)

Langermann, Y. Tzvi, "Some Astrological Themes in the Thought of Abraham ibn Ezra," in Isadore Twersky and Jay M. Harris (eds.), Rabbi Abraham ibn Ezra: Studies in the Writings of a Twelfth-Century Jewish Polymath (Cambridge, MA: Harvard University Press, 1993) pp. 28-85 [appears in Y. Tzvi Langermann (ed.), The Jews and the Sciences in the Middle Ages (Aldershot: Ashgate, 1999)

Langermann, Y. Tzvi, "Some Remarks on Judah ben Solomon ha-Cohen and his Encyclopedia, 'Midrash ha-Hokhmah'," in Steven Harvey (ed.), The Medieval Hebrew Encyclopedias of Science and Philosophy: Proceedings of the Bar-Ilan University Conference (Dordrecht: Kluwer Academic Publishers, 2000), pp. 371-389

Lasker, Daniel J., "Gersonides on Dreams, Divination, and Astrology," Proceedings of the Eighth World Congress of Jewish Studies, Division C (Jerusalem: 1982), pp. 47-52

Marx, Alexander, "The Correspondence Between the Rabbis of Southern France and Maimonides about Astrology," HUCA 3 (1926), 311-358

Marx, Alexander, "Astrology Among the Jews in the Twelfth and Thirteenth Century," in A. Marx, Studies in Jewish History and Booklore (NY: 1944), pp. 48-64

Moreno-Carvalho, Francisco, "Yaacov Rosales: Medicine, Astrology, and Political Thought in the Works of a Seventeenth Certury Jewish-Portuguese Physician," Koroth 10 (1993-1994), 143-156

Romano, David, "Obras Astralogicas de Abraham Ibn Ezra en Catalan (Avance de una Inverstigacion)," in Estaban Fernando Diaz (ed.), Abraham Ibn Ezra y su tiempo (Madrid: Asociacion Espanola de Orientalistas, 1990), pp. 259-267

Rosin, D., "Die Religionphilosophie Abraham ibn Esra's," MGWJ 42 (1898), 247-252,305-315, 345-362, 394-407

Schwartz, Dov, "The Dispute over Astral Magic in Fourteenth Century Provence," Zion 58 (1992), 141-174 [Heb]

Schwartz, Dov, "Astrology and Astral Magic in R. Solomon Al-Qonstantin's Misaleh `Amuqot," Jerusalem Studies in Jewish Folklore 15 (1992), 37-82

Schwartz, Dov, "Astrology and Astral Magic in the Writings of Solomon Akonstantin," Mekhere Yerushalayim be Folklore Yehudi 15 (1993), 37-82

Stern, Josef, The Fall and Rise of Myth in Ritual: Maimonides versus Nahmanidies in the 'huqqim,' Astrology, and the War against Idolatry," JJTP 6:2 (1997), 185-263

br> [4] - http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b2/Beit_Alpha.jpg

http://richardmcbee.com/ja_primer_part_i.htm
http://richardmcbee.com/words/ja_primer/ja1/02beitalphainterior.jpg

http://richardmcbee.com/words/ja_primer/ja1/02beitalphainterior.jpg
http://www.danstopicals.com/israel132.JPG
Beth Alpha (550 CE)
Synagogue Mosaic Floor
Kibbutz Beth Alpha, Israel


[5] - http://richardmcbee.com/ja_primer_part_i.htm
http://richardmcbee.com/words/ja_primer/ja1/02beitalphainterior.jpg
Hammas Tiberias (350 CE)
Synagogue Mosaic Floor
Tiberias, Israel

http://backspin.typepad.com/backspin/2008/05/index.html
http://backspin.typepad.com/photos/uncategorized/2008/04/30/hammath_tiberias.jpg

http://bgakassel.wordpress.com/
http://bgakassel.files.wordpress.com/2010/09/28-antikes-mosaik-einer-synagoge-in-tiberias-20091.jpg
Mosaik einer antiken Synagoge in Tiberias (Israel)

[6] - http://en.wikipedia.org/wiki/Tzippori
http://epo.wikitrans.net/Tzippori?eng=Tzippori
http://de.wikipedia.org/wiki/Sepphoris
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/ZodiacMosaicTzippori.jpg/800px-ZodiacMosaicTzippori.jpg
- Zodiakmosaik aus der Synagoge von Sepphoris
Im (praktisch unbeschädigten) Zentrum sieht man die vier Pferde des Sonnenwagens des Gottes Helios. Der Gott selbst ist nicht figurativ-anthropomorph dargestellt, sondern als Sonne mit Strahlen.

http://hu.wikipedia.org/
- Itt van egy nagy állatövi csillagkép, ahol az állatok nevei héberül szerepelnek. Középen, a Napszekerén Héliosz ül.
- Zodiac Wheel Mosaic in the great synagogue of Tzippori, 5th century CE


[7] - http://lexikon.katolikus.hu/
A Magyar Katolikus Lexikon
betlehemi gyermekgyilkosság: az aprószentek legyilkolása. - A 2 éves kor meghatározásában nyilvánvalóan a betlehemi csillag feltűnésének ideje segített
BL:152. - Kirschbaum II:509.


[8] - http://www.vatican.va/news_services/liturgy/2005/via_crucis/ge/station_12.html
http://www.oecumene.radiovaticana.org/ted/Articolo.asp?id=31503
http://www.kath.net/detail.php?id=10062
Radio Vatikan
26/03/2005 10.58.03
Roms Kreuzweg 2005, von Kard. Ratzinger
ZWÖLFTE STATION
Jesus stirbt am Kreuze
Das Kreuz Jesu ist ein kosmisches Ereignis. Die Welt wird dunkel, wo Gottes Sohn dem Tod preisgegeben ist.
--A római keresztút 2005, Ratzinger bíboros (azóta XVI. Benedek pápa)
XII. állomás
Jézus meghal a kereszten
Jézus keresztje egy kozmikus esemény. A világ sötét lesz, ahol Isten fia a halálnak ki lett szolgáltatva.--

http://www.documentacatholicaomnia.eu/
Ratzinger. Joseph. Card [2005-03-25]
http://www.documentacatholicaomnia.eu/
VENERDÌ SANTO 2005
MEDITAZIONI E PREGHIERE DEL CARDINALE
JOSEPH RATZINGER
DODICESIMA STAZIONE
Gesù muore sulla Croce
La croce di Gesù è un avvenimento cosmico. Il mondo si oscura, quando il Figlio di Dio subisce la morte.

http://www.keesz.hu/node/1080
http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=36
ECCLESIA DE EUCHARISTIA
II. János Pál pápa enciklikája
„Az Eucharisztia ünneplésének e sokféle helye nagyon megéreztette velem az Eucharisztia egyetemes, sõt kozmikus jellegét. Igen, kozmikus jellegét.

Kelt Rómában, Szent Péternél, 2003. április 17-én, Nagycsütörtökön, Pápaságom 25. évében, a Rózsafüzér évében. II. János Pál pápa


[9] - http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Khai/0/16531/4
A fekete halál
A nagy pestis (14. századi francia krónikából)
http://www.ofi.hu/tudastar/dokumentumelemzes
Ehhez a bajhoz jött még egy másik: az a hír terjedt el, hogy /…/ megmérgezték a folyókat és utakat, és ettől terjedt el annyira a pestis. Ez az oka annak, hogy annyi keresztény és zsidó, ártatlanok és feddhetetlenek megölettek, megégettettek vagy kínzást szenvedhettek, holott mindez a csapás a csillagok állásából, vagy isteni bosszúból eredt.” (Az avignoni pápák életéről szóló mű VI. Kelemen pápa életét taglaló részéből)


[10] - http://www.deutschesfachbuch.de/
Gerhard Voss
Astrologie christlich
Pustet, Friedrich, Verlag | ISBN: 3791706438

Inhaltsverzeichnis
Vorwort. 7
I.Einführung. 9
Aberglaube oder Wissenschaft?10
Das Horoskop - ein Meditationsbild. 15
Gnosis statt Glaube?20
II.Zur Geschichte der Astrologie. 24
Babylonier und Griechen. 24
Astrologie im Raum alttestamentlicher Offenbarungsreligion. 26
Astrologie im Raum der Kirche. 29
Humanismus und Renaissance. 33
Astrologie - Schlüssel zur Einheitswirklichkeit von Mensch und Kosmos. 36
In personaler Verantwortung. 39
III.Das mittelalterliche Welt-Bild. 43
Welt und Mensch: Makrokosmos und Mikrokosmos. 43
Heilkunde als Heils-Kunde. 47
Der Aufstieg der Seele. 51
Kosmisch eingebundene Kirche. 62
Also stuendñ des Hymls Figurñ.67
Perspektiven von bleibender Gültigkeit. 72
IV.Das System der Astrologie. 76
Der Mensch im Mittelpunkt. 76
Der Tierkreis. 77
Exkurs I: Zum Wassermann-Zeitalter. 85
Exkurs II: Das "stabile Kreuz" der Vier Wesen. 86
Die Häuser. 88
Die Planeten. 93
Exkurs III: Erstellung eines Horoskops. 99
Exkurs IV: Das Horoskop in der Dynamik sich verändernder Konstellationen. 102
V.Astrologie - christlich. 104
Das Horoskop als Meditationsbild. 104
Grundlage christlicher Astrologie: die All-Herrschaft Christi. 110
Exkurs V: Astrologie und Reinkarnationslehre. 115
Eine vergessene Perspektive: das Kreuz - Zeichen versöhnter Einheit. 120
Sieben Thesen. 128
VI."Sternstunden" der Heilsgeschichte. 131
Der Stern über Betlehem. 131
Die Todesstunde Jesu. 139

Anmerkungen. 153

http://www.abtei-niederaltaich.de/Laden/astrologie.html
Gerhard Voss
Astrologie christlich
Zum erstenmal und in so noch nicht gewohnter und veröffentlichter Weise beschreibt der Autor als kirchlicher Theologe äußerst Aufschlußreich die differenzierte astrologische Bildsprache und ihre Einbettung in der christlichen Tradition. Das Buch ist eine Orientierungshilfe für einen christlich verantwortlichen Umgang mit der Astrologie. Deutlich werden die Verbindungen zwischen Astrologie und Christentum aufgezeigt, die fern aller Klischees und Vorurteile, sich klar von esoterischen Strömungen abgrenzend zu kosmischer Ehrfurcht und ökologischer Andacht führen. Pustet Verlag, Regensburg

http://www.religioesebuecher.de/
Gerhard Voss
Astrologie christlich
ISBN / Code: 978-3-8367-0706-0

Der Benediktiner Gerhard Voss stellt in diesem Buch Geschichte und System der Astrologie vor und entdeckt die Chancen astrologischer Weisheit für das Glaubensleben. Was eine christliche Astrologie leisten kann, illustriert der Autor in seinen Überlegungen zur Geburt und zum Tod Jesu. Klar wird hier christlich zu verantwortende Astrologie gegenüber abergläubischer Prognostik und esoterischen Strömungen abgegrenzt. Ein hochinteressanter Beitrag zu einem aktuellen und vieldiskutierten Thema.

http://www.gavagai.de/themen/re/HHPTR03.htm
• Pater Dr. Gerhard Voss OSB, Leiter des Ökumenischen Instituts der Abtei Niederaltaich * 25. 7. 1935 in Recklinghausen. Studium der katholischen Theologie in Münster, Innsbruck und Würzburg. Seit 1958 als Mönch in der Benediktinerabtei Niederaltaich; dort ist er Rektor des Ökumenischen Instituts der Abtei.
1968 bis 2002Schriftleiter der ökumenischen Zeitschrift Una Sancta.
beschäftigt sich seit 1967 mit Astrologie; er deutete das Geburtshoroskop und Sterbehoroskop Jesus und hält Vorträge auf Astrologenkongressen. astrologieInternationaler Astrologie Kongress, Oktober 2007, Karlsruhe


[11] - http://www.hagia-maria-sion.net/startsion.html
http://www.hagia-maria-sion.net/fotos/dorminnen.jpg


[12] - http://www.dormitio.net/album/szenen/sz4.html
http://www.dormitio.net/album/szenen/sz4.html


[13] - http://www.liceozanella.it/
http://www.liceozanella.it/multimed/lavoritriennio/imago/ebra/dante/dante.jpg
GIUSTO DE' MENABUOI
'LA CREAZIONE DEL MONDO'
AFFRESCO, 1376 CIRCA
PADOVA, BATTISTERO DELLA CATTEDRALE.


[14] - http://de.wikipedia.org/wiki/Laacher_See
Der letzte Ausbruch des ehemaligen „Laacher Vulkans“ erfolgte etwa 10930 v. Chr.
Thomas Litt, Karl-Ernst Behre, Klaus-Dieter Meyer, Hans-Jürgen Stephan und Stefan Wansa: Stratigraphische Begriffe für das Quartär des norddeutschen Vereisungsgebietes. Eiszeitalter und Gegenwart (Quaternary Science Journal), 56(1/2): 7-65, Hannover 2007 ISSN 0424-7116

http://hu.wikipedia.org/wiki/Laacher_See
A vulkán utolsó kitörését, amely a kalderát létrehozta, i.e. 10.930-ra datálják. A kitörés néhány napig tarthatott és egy plíniuszi főfázisból, valamint az azt megelőző és követő freatomagmás robbanásokból állt.

A robbanások óriási mennyiségű anyagot dobtak ki, a mely a Rajna középső völgyének vidékét mintegy 7 méter vastag hamuréteggel borította be. A folyamot a vulkáni anyag eltorlaszolta és a Mosel torkolatáig terjedő ideiglenes tó alakult ki.


[15] - http://www.sacred-destinations.com/germany/maria-laach-abbey
Maria Laach Abbey
http://www.sacred-destinations.com/germany/maria-laach-photos/slides/IMG_0972.htm
http://www.sacred-destinations.com/germany/maria-laach-photos/IMG_0972.JPG
The central apse mosaic of Christ Pantocrator, based on that in Monreale Cathedral, was completed in 1911 by Father Andreas Goeser and dominates the interior. The Latin inscription in Christ's open book reads, "I am the way, the truth and the life" (John 14:6).


[16] - http://commons.wikimedia.org/wiki/Labors_of_the_months
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/Glasfenster_St._Denis_-_Korrigiert.jpg
St. Denis Paris


[17] - http://www.zorbas.de/maniguide/zarnata.html
http://www.zorbas.de/maniguide/scans/zarnzod.jpg
The church of the Zoodokos Pigi 'The Life Giving Spring' or Panagia Niameri


[18] - http://www.abbaye-stmaurice.ch/abbaye-basilique-autres.html
http://www.abbaye-stmaurice.ch/images/content/large/vitrail-zodiaque.jpg
Abbaye De Saint-Maurice Basilique


[19] - https://vatopaidi.wordpress.com/2010/04/14/
Kép