Az asztrológia mint sok egyéb más is,
az ősi Mezopotámiából
származik. Az itt élt őslakosság, a
sumérok-akkádok már igen fejlett
csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, ami a
későbbiekben is az asztromantika
(„csillagfejtés”)
szolgálatában állt egészen
az újkor végéig.
Ezeket az ismereteket a babilóniak, káldeusok
vették át, fejlesztették
tovább.
Az egyiptomi asztrológia is
Mezopotámiából ered, amely a
görögökön és a
rómaiakon keresztül jutott el Európa
népeihez. A görögöknél
és a rómaiaknál az
asztrológia (görög:
αστρολογία)
fogalma azonos volt az asztronómiával. Az antik
asztrológia a római
császárság alatt érte el
virágkorát.
Az asztrológia eredete egyértelműen misztikus
gyökerekből táplálkozott.
Ismertebb asztrológusok:
I.Sargon
(Mezopotámia i.e. 2.350)
Osthanes (káldeus asztrológus, aki i.e. 480-ban
Görögországba eljuttatta az
asztrológiai ismereteket)
Szamoszi Püthagorasz (i.e. 582-500; az
asztrológiát Babylonban és Memphisben
sajátította el)
Platón (i.e. 429-348)
Arisztotelész (i.e. 384-322)
Marcus Manilius (I. sz)
Claudius Ptolemaios (i.sz.100-178)
Julius Firmicus Maternus (IV. század első fele)
Ibn Esra (Abraham ben Meir; i.sz. 1092-1167)
Albertus Magnus (i.sz. 1200-1280)
Aquinói Szent Tamás (i.sz. 1225-1274)
Johannes Regiomontanus (Johannes Müller von
Königsberg; i.sz. 1436-1476)
Paracelsus (i.sz. 1493-1541)
Nostradamus (i.sz. 1503-1566)
Franciscus Junctinus (i.sz. 1523-1580)
Tycho Brahe (i.sz. 1546-1601)
Giordano Bruno (i.sz. 1548-1600.02.17)
Galileo Galilei (i.sz. 1564-1642)
Johannes Kepler (i.sz. 1571-1630)
Jean Baptiste Morin (i.sz. 1583-1656; Richelieu bíboros
asztrológusa)
Placidus de Titis (i.sz. 1603-1668)
Friedrich Schwickert (i.sz. 1857-1930)
Alan Leo (i.sz. 1860-1917)
Karl Brandler-Pracht (i.sz. 1864-1939)
Augustus Frank Glahn (i.sz. 1865-1941)
Rudolf Sebottendorf (i.sz. 1875-1945)
Johannes Vehlow (i.sz. 1890 -1958)
Baktay Ervin (i.sz. 1890-1963)
Alfred Max Grimm (i.sz.1892-1962)
Dr. Walter Koch (i.sz. 1895-1970)
Asztrológiai alapfogalmak
Zodiákus:
Állatöv 12X30°=360°, aminek a
középvonala az ekliptika (a Nap
látszólagos pályája, ami a
Föld Egyenlítőjével -aequator-
~23°27'-es szöget zár be. Ez a
Föld forgástengelyének a
ferdeségéből adódik).
Kos (Aries) | (0° - 30°) | március 21.- április 20. | (31 nap) |
---|---|---|---|
Bika (Taurus) | (30° - 60°) | április 21. - május 20. | (30 nap) |
Iker (Gemini) | (60° -90°) | május 21. -június 21. | (32 nap) |
Rák (Cancer) | (90° - 120°) | június 22. - július 22. | (31 nap) |
Oroszlán (Leo) | (120° - 150°) | július 23. - augusztus 23. | (32 nap) |
Szűz (Virgo) | (150° - 180°) | augusztus 24. - szeptember 23. | (31 nap) |
Mérleg (Libra) | (180° - 210°) | szeptember 24. - október 23. | (30 nap) |
Skorpió (Scorpius) | (210° - 240°) | október 24. - november 22. | (30 nap) |
Nyilas (Sagittarius) | (240° - 270°) | november 23. - december 21. | (29 nap) |
Bak (Capricornus) | (270° - 300°) | december 22. - január 20. | (30 nap) |
Vízöntő (Aquarius) | (300° - 330°) | január 21. - február 19/20. | (30/31 nap) |
Halak (Pisces) | (330° - 360°) | február 20/21. - március 20. | (28-30 nap) |
Tavaszi
napéjegyenlőség: a Nap az Egyenlítő
felett delel. (0° Kos; deklináció:
0°)
Nyári napforduló: a Nap a
Ráktérítő felett delel. (0°
Rák; deklináció: +23°27')
őszi napéjegyenlőség: A Nap az
Egyenlítő felett delel. (0° Mérleg;
deklináció: 0°)
Téli napforduló: a Nap a
Baktérítő felett delel. (0° Bak;
deklináció: -23°27')
jegy | elem | uralkodó bolygó (domicil) | |||
---|---|---|---|---|---|
Kos | kardinális (fő) | tűz | pozitív | Mars | |
Bika | fix (szilárd) | föld | negatív | Vénusz | |
Iker | változó | levegő | pozitív | Merkúr | |
Rák | kardinális (fő) | víz | negatív | Hold | |
Oroszlán | fix (szilárd) | tűz | pozitív | Nap | |
Szűz | változó | föld | negatív | Merkúr | |
Mérleg | kardinális (fő) | levegő | pozitív | Vénusz | |
Skorpió | fix (szilárd) | víz | negatív | Mars/Plútó | |
Nyilas | változó | tűz | pozitív | Jupiter | |
Bak | kardinális (fő) | föld | negatív | Szaturnusz | |
Vízöntő | fix (szilárd) | levegő | pozitív | Szaturnusz/Uránusz | |
Halak | változó | víz | negatív | Jupiter/Neptunusz |
Hold | 5,1454° | 27,3 nap |
Merkúr | 7° 0' 16" | 87,97 nap |
Vénusz | 3,39471° | 224,7 nap |
Mars | 1,85061° | 686,98 nap=1,88 év |
Jupiter | 1,3053° | 4332,58 nap=11,86 év |
Szaturnusz | 2,48446° | 10759,22 nap=29,46 év |
Uránusz | 0,76986° | 30688,5 nap=84,02 év |
Neptunusz | 1,76917° | 60181,3 nap=164,77 év |
Plútó | 17,14175° | 90465 nap=247,68 év |
Deklinació (declinatio): az "égi
egyenlítő" (a Föld egyenlítő
körén keresztülfektetett
elméleti sík és a
"világgömb" metszése által
alkotott képzeletbeli körív)
síkjától való
eltérés (elhajlás), amit fokokban
adnak meg. Az északra lévő az pozitív,
a délre lévő negatív előjelet kap.
orbis (hatókör) | ||
konjunkció (együttállás) | 0° | (7°-17°) |
semisextil | 30° | (1,5°-4°) |
semiquadrát | 45° | (1,5°-4°) |
sextil | 60° | (2,3°-5,7°) |
quadrát | 90° | (3,5°- 8,5°) |
trigon | 120° | (4,7°-11,3°) |
oppozíció | 180° | (7°-17°) |
A horoszkóp (görög:
ωροσκόπος)
sarkalatos pontjai:
Ascendens (Asc.): az ekliptikának az a foka, mely az
esememény pillanatában a keleti
látóhatáron megjelenik (felkel), azaz
az ekliptika és a keleti horizont metszéspontja.
Descendens (Desc.): az Ascendenssel átellenben (180°) lévő pont, ami az esemény pillanatában a nyugati látóhatáron eltűnik (lenyugszik), azaz az ekliptika és nyugati horizont metszéspontja.
Medium Coeli (M.C. - Zenit): az esemény meridiánja (délköre), amely merőleges a látóhatárra, és az ekliptikát két pontban metszi. A horizont feletti adja az "ég csúcsát", azaz M.C.-t
Imum Coeli (I.C. - Nadir): az esemény horizontja alatti metszéspont az "ég mélypontja", ami a Medium Coeli-re átellenben (180°) helyezkedik el.
A horoszkóp az ekliptika "térképe" az
égen elhelyezkedő planéták
számára, amelyben az Asc.,Desc.,M.C., I.C.
egyértelműen rögzíti az
esemény időpillanatában
fennálló "égi" helyzetét. A
horoszkóp geocentrikus, tehát a
horoszkópábra közepén
képzeletben a Föld helyezkedik el, mivel az
asztrológia a kozmosznak a Földre és a
személyre gyakorolt feltételezett
hatásait vizsgálja. A horoszkóp
tartalmazza a fontosabb állócsillagok
helyzetét is.
A mundánházakon (Kos, Bika, stb.)
kívül az asztrológiai gyakorlat alkalmaz
horizontházakat is, melyek
felépítése, elhelyezkedése
a horoszkópban különböző
teóriák függvénye. A
házak számozása az
óramutató
járásával ellenkező
irányban növekednek. Manapság
leginkább a Placidus-féle házrendszer
használatos.
Horizont-házrendszerek néhány
példája:
1, azonos
nagyságú házak - "aequaler Manier"
(12x30°)
a, Asc. az I. ház csúcsa, azaz a kezdőpontja
b, Asc. az I. ház közepe, tehát a 15.
foka
c, Asc. az I. ház belsejében a
teóriától függően
2,egyenlőtlen
nagyságú házak - "inäequale
Manier"
a, Asc. az I. ház csúcsa, azaz a kezdőpontja (az
I.C a IV. ház, Desc. a VII. ház, az M.C. a X.
ház csúcsa)
b, Asc. az I. ház közepe (az I.C a IV.
ház, Desc. a VII. ház, az M.C. a X.
ház közepe)
c, Asc. az I. ház belsejében a
teóriától függően (az I.C a
IV. ház, Desc. a VII. ház, az M.C. a X.
ház belsejében)
A horizont-házak jelentése:
1.ház: Horoscopus, Ortus - egyéniség
(értelmi-szellemi-fizikai), egészség,
2.ház: Porta inferna, Anaphora - alsó kapu,
jövedelem (nyereség ill. vesztesség)
3.ház: Dea - az istennő - testvér,
közeli rokonság és az ezekhez
való viszonyulás
4.ház: Hypocheum - otthon, apa, földdel kapcsolatos
dolgok, az élet utolsó szakaszának
anyagi állapota,
5.ház: Agathitychi, Bona fortuna - a jó
szerencse, gyermek, vágyak
megvalósulása (szerelem, nemi élet,
sport, spekuláció,
szerencsejáték, stb.)
6.ház: Kakitychi, Mala fortuna - a
szerencsétlenség, betegség,
kötelezettségek,szolgálat,
7.ház: Dysis, Occasus - házasság,
házastárs, élet, ellenség,
per,
8.ház: Porta superna - felső kapu, a halál oka
(körülménye), halálos
betegség, veszélyek,
örökség, okkult hajlam, rejtett erők,
9.ház: Deus - Isten, hit, vallási -
morális - intellektuális
törekvések, nagyobb utazások,
10.ház: Mesurania - társadalmi
pozíció, tisztesség,
hírnév, foglalkozás, anya,
tanulmányok,
11.ház: Agathodaemon, Endaemon, Bonus daemon - a
jó démon, barátok, siker, szerencse,
nyereség,
12.ház: Kakodaemon, Malus daemon - a gonosz
démon, ellenség,
szerencsétlenség, szenvedés,
elszigeteltség, lemondás
Asztrológiában használatos fogalmak:
- hyleg (hylech - "az
életadó"): Az
egészségügyi viszonyokat
befolyásolja, és a halál
időpontjának
kiszámításához
szükséges. Az egyén
élettartama a hyleg függvénye. Nappali
születés esetén ha a Nap, ill.
éjjeli születésnél ha a Hold
az 1., 7, 9, 10, 11 horizont-házakban
tartózkodik, akkor Nap vagy a Hold
számít hylegnek. Ha viszont a nem
említett házakban tartózkodik a Nap
nappali születésnél, vagy
éjjeli születésnél a Hold,
akkor nappali születésnél lehet a Hold
és fordított helyzetben éjjeli
születésnél lehet a Nap is hyleg. Minden
más esetben az Asc., vagy a "szerencsepont" veszi
át a hyleg szerepét.
Egyes elképzelések szerinti ha a Nap
és a Hold is az I. házban tartózkodik,
akkor a Hold lesz a hyleg.
- anaréta: az az égitest, amelyik a legnagyobb veszélyt jelent a jellegénél és helyzeténél fogva (8. ház!) a hylegre a radix-horoszkópban - "életet támadó". A halál valószínűsíthető idejének megállapítása céljából az anarétának a hyleghez való távolságát időbe átváltják a planéták sebességének a függvényében.
- apheta (alpheta): az az égitest, amely a legjobb hatást fejt ki a hylegre - "életfenntartó", "az élet kapuja".
- dominus geniturale (születési uralkodó): régebbi szokások szerint az az égitest, amelyik annak a mundánháznak az uralkodója, melyben az Asc. található. (pl.: Asc. a Bikában, így a "születési uralkodó" a Vénusz) Más elképzelések szerint a Nap és a Hold nem lehet "születési uralkodó". Ezért a Nap vagy a Hold helyett annak a jegynek az uralkodóját veszik "születési uralkodóként", amelyben a Nap, ill. a Hold tartózkodik. (pl.: Asc. az Oroszlánban, Nap az Ikerben. Ebben az esetben az Iker uralkodója, a Merkúr lesz a "születési uralkodó")
- direkció: egy asztrológiai módszer az eseményhoroszkópban (radix) elhelyezkedő égitestek továbbvezetésére egy megfelelő "kulcs" ("direkciókulcs") alkalmazása mellett (pl.: 1 nap=1 év) Kétféle direkció használatos:
a, primer direkció (pl.: 1°=1 év )
b, szekunder direkció (1 nap=1 év); az égitestek valódi mozgását figyelembevéve
- tranzit: az aktuális elhelyezkedése az égitesteknek a radixhoroszkópban elfoglalt helyeikhez képest. (pl.: "haláltranzitnak" nevezik azt, amikor a Mars, Szaturnusz ill. Uránusz planéták a Napot, Holdat vagy a hyleget "támadják")
- diszpozitor: az az uralkodó égitest, amelynek a jegyében a kérdéses égitest tartózkodik
- méltóság: egy bizonyos égitest a saját jegyében "otthon", ill. egyes jegyekben "erőben" van, tehát erőteljes a hatása. Ugyanez az égitest viszont más jegyben már hátrányos helyzetbe kerül, ill. "rangvesztett" lesz.
- világidő: a Greenwich (Anglia) városán keresztülhaladó 0° hosszúsági körhöz tartozó középidő (Greenwich Mean Time=GMT=greenwichi középidő=UT).
- zónaidő: A Föld felszíne 24x15°-os szélességi zónára van beosztva, melynek a kezdő 0°-a Greenwichen halad keresztül. Ettől nyugatra és keletre -7,5° ill. +7,5°-ig terjed az első zóna. A zónák keletre haladva pozitív előjelűek,ellenkező irányba pedig negatív. Keletre haladva minden zónában egy órával növekszik a zónaidő az előzőhöz képest.
- helyi idő: a napórák minden esetben a helyi időt mutatják, a választott helyen a Nap delelésekor van pont 12 óra! Tehát a helyi idő a tényleges napállást veszi figyelembe a választott területről nézve, nem pedig a zónaidőt.
- holdcsomópont (évente 19°20'-et halad keletről nyugatra): ahol a Hold pályája keresztezi a Nap pályáját, az ekliptikát. Nap ill. holdfogyatkozás csak akkor realizálódik, ha a Nap-Hold konjunkció (együttállás), ill. az oppozíció (szembenállás ~180°) a holdcsomópont közelében tartózkodik (~15°-os hatósugáron belül).
- dekád: egy állatövi jegy harmadrésze (3x10°)
- stellium: planéta halmozódás egy helyen
- száműzetés (exil): az égitest bizonyos jegyben "erővesztésre van ítélve" - a Nap a Vízöntőben, a Hold a Bakban, a Merkúr a Nyilasban, Halakban, a Vénusz a Kosban és a Skorpióban, a Mars a Bikában és a Mérlegben, a Jupiter az Ikerben és a Szűzben, a Szaturnusz a Rákban és az Oroszlánban.
- belső, külső bolygó: Merkúr és a Vénusz belső, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plutó pedig külső bolygó
Néhány érzékeny pont a
horoszkópban:
1, minden
horizontház közepe (5° orbis)
2, a Desc., a Nadir, a 4., 7., 8., 12. házak
közepe, mint esetleges "halálpontok"
3, Halál, vagy halálos betegség ("+" =
Asc.+ Mars -Szaturnusz)(Wodan: Uranusbücher 5., 292.old.;
Pfaff Johann W.: Astrologie 1812, 158.old.)
4, "szerencsepont" - (Asc.+ Hold - Nap nappali
születésnél; Asc.+ Nap - Hold
éjjeli születés esetén)
5, házasság - (Asc.+Vénusz - Nap
nappali születésnél; Asc.+
Vénusz - Hold éjjeli születés
esetén)
6, foglalkozás - (M.C.+ Nap - Hold nappali
születésnél; M.C.+ Hold - Nap
éjjeli születés esetén)
7, örökség - (Asc.+ Szaturnusz - Hold
nappali születésnél; Asc.+ Hold -
Szaturnusz éjjeli születés
esetén)
8, anya - (Asc.+ Vénusz - Hold nappali
születésnél; Asc.+ Hold -
Vénusz éjjeli születés
esetén)
9, apa - (Asc.+ Nap -Szaturnusz nappali
születésnél; Asc.+ Szaturnusz - Nap
éjjeli születés esetén)
10, "életpont" - (Asc.+ Jupiter - Szaturnusz nappali
születésnél; Asc.+ Szaturnusz - Jupiter
éjjeli születés esetén)
11, vagyon - (Asc.+ a 2. ház jegyének az ura)
A kész horoszkóp alkotóelemeinek a
részletes analízisét egy
összehangolás (szintézis)
követi. A szintézis
végeredménye
asztrológusfüggő, tehát a gyakorlatban
szinte kizárt két azonos
horoszkópkifejtés
különböző asztrológusok
által.
Két példahoroszkóp:
Jézus
születése: i.e. 8. 02.10.
-7.02.10. 12:11 UT +2.00 jeruzsálemi idő (3753. Adar 1.)
Nap-Hold-Mars-Szaturnusz-Uránusz
konjunkció:20,1°/20,1°/29,3°/27,8°/27,4°Vízöntő
Immánuel
születése:
1999.08.11. 12:09 UT
Nap-Hold konjunkció:18,4°Oroszlán;
-Uránusz
oppozíció:14,7°Vízöntő;
-Mars quadrat:16,9°Skorpió; -Szaturnusz
oppozíció:16,9°Bika
(teljes napfogyatkozás!)